Arundo- a sokoldalú energianád

 

 

Az Arundo donax közismert neve óriás-nád vagy spanyol/olasz-nád. Az ókori Mezopotámiában már 4000 évvel ezelőtt ismerték és hasznosították, mint jelentős gazdasági kultúrnövényt, ma főként dísznövényként ismeretes hazánkban.

Az ókori kereskedelmi útvonalak mentén, mint csomagoló- és tároló-anyag hulló részei mindenhova elkerültek, és különös jó alkalmazkodó képessége folytán megtelepedett. Mára már a mérsékelt és trópusi klíma területén, az egész világon megtalálható. Ausztráliában például ültetik takarmánynövénynek és szélfogónak is alkalmas. A zenészek is jól ismerik, hiszen szárából különböző fúvós hangszerekhez készítenek, pl extra jó minőségű sípokat. Ezen kívül ezt a növényt a talajjavítás céljából, ún. fitoremediációs képességéről is ismerik.

Mindezeken kívül mégis a legnagyobb jelentősége a zöld biomassza előállításában van. 

Összevetve az Arundo-t egyéb lágyszárú évelő növényfajokkal, megállapítható, hogy az Arundo esetében szignifikánsan kevesebb gyomirtó szer, rovarirtó szer és műtrágya felhasználás szükséges. Évi 20-40 tonna szárazanyag termelés tervezhető (észak-olaszországi adatok alapján). Marginális területeken is kitűnően adaptálódik, pl. sós, túlzottan lúgos, időszakilag elárasztott talajokon, szénnel és mezőgazdasági, ipari kémiai anyagokkal szennyezett talajokon is termelhető.

A növény életciklusa az eddigi tapasztalatok alapján 20 évnél többre tervezhető, ezen idő alatt a telepítés költségei, és a talaj-előkészítése jelenti a legnagyobb munkát, költséget. A következő években az Arundo donax nem igényel talajművelést.  Az Arundo donax rendkívül mértékben ellenáll a klímaváltozásokkal szemben. Világszerte 50 év feletti, érintetlen állományok is ismertek, mezőgazdasági beavatkozás és művelés nélkül. Az Arundo donax rizómái zömökek, horizontálisan nem terjednek ún. tarackoló gyökerekkel, mint azt teszi pl. a bambusz vagy a nád. Egyes hazai botanikus kertekben egyetlen növényről telepített 30 éves Arundo állomány tövének sugara elérheti a 4-5 métert. Tekintettel arra, hogy életképes magja nincs, az olasznád nem tekinthető ún. invazív, agresszív módon terjedő, kiirthatatlan fajnak.

 

Az Arundo előnyei

• Évelő: nem igényel újraültetést és évenkénti földművelést
• Nincs specializált kórokozója vagy kártevője
• Gyors növekedésével túlnövi a gyomokat, herbicid kezelés nem szükséges
• Az érett állomány lábon tárolható aratás előtt – nem rothad, nincs tűzveszély (megőriz >50% nedvességtartalmat)
• Szegény, marginális talajon is termeszthető (sós, szikes, savanyú, alkálikus, szennyezett)
• Felszáritja a pangó vizeket miközben jól bírja a hosszantartó aszályt is
• Megköti a talajt, erózió ellen véd
• Nem szegényíti el a talajt, a mobilis tápanyagokat hatékonyan átcsoportosítja a rizómákba és csak az ‘üres’ lignocellulóz biomassza kerül aratásra
• Alacsony műtrágya igényű
• Kiemelkedően magas hozam – 50-110 atrotonna/ha/év – akár több mint 20 éven keresztül is
• Javítja a talajminőséget, alkalmas fitoremediációra (kőolaj-, benzin-ömlés, mezőgazdasági szermaradvány, szerves környezetszennyező anyagok, nehézfémek)
• Biogáz termelés alapanyaga
• Második-generációs üzemanyag, bio-etanol alapanyaga
• Hő – es villamosenergia termelés alapanyaga: energiatartalama megegyezik az azonos tömegű száraz faéval ~19 MJ/kg, az egyetlen biomassza kultúrnövény amelynek energiamérlege pozitív miközben nem járul hozzá a légkori széndioxid fölhalmozódásához, megújuló energiaforrás
• Kiváló pellet, brikett, torrefaction, faszén és biochar alapanyag
• Szennyvíz és szennyvíziszap csiszolására, elhasználására alkalmas kis települések vagy egész régiók szintjén
• Takarmány és szilázs